Kína és Új-Zéland közös barátja: a kivi
Manapság az üzletek polcain egész évben fellelhető kivi gyümölcs nem volt mindig ilyen könnyedén beszerezhető.
Európai megjelenése az 1970-es évek környékére datálható, ezt megelőzően főként Ázsia különböző részein, valamint Új-Zélandon volt elérhető – jelen állás szerint több száz fajtát ismerünk, azonban a termelés és fogyasztás szinte teljes egészét az úgynevezett Hayward típus tesz ki. A kivi gyümölcs egyszerre állhatatos melegkedvelő és hidegtűrő növény is, mindemellett aránylag kevés baktérium támadja meg, így azon kevés gyümölcsök közé tartozik, amelyet nem szükséges vegyszerekkel kezelni.
A Kína középső térségében található Sanhszi tartományt tartják számon, mint a világ első kivi-termelő vidékét, így érthető módon a későbbiek során ez lett Dél-Kína nemzeti gyümölcse. Új-zélandi termesztők körében ez a gyümölcs csak „melonette” néven vált ismertté, mert tojásdad formájában egy kisebb méretű mini-dinnyére hajazott. Noha magát a gyümölcsöt Kína adta – amely vadon tíz méter magasra is felkapaszkodó liánokon terem – a neve mégsem innen származik; Ázsiában csupán jangtaoként, avagy kínai egresként emlegették, míg a kivi nevet az új-zélandi termesztés során kapta. Küllemében ugyanis meglepően hasonlít az új-zélandiak nemzeti jelképére, a kivi-madárra: ugyanolyan kicsi, barna és kívül igencsak bozontos, így az összehasonlítás már nem is tűnik annyira elrugaszkodottnak. Európa legnagyobb kivi-mennyiségét Olaszországnak köszönhetjük, aki igazán előkelő helyet tölt be a termesztés és kivi-exportálás területén.
Fogyasztása megszámlálhatatlan előnyös hatással bír, így rendkívül nehéz azokat röviden összefoglalni. Talán a legközismertebb tény, hogy ez a gyümölcs különösen nagy C-vitamin tartalommal rendelkezik, amely általánosságban is, de főképp az őszi-téli szezonban immunrendszerünk bázisát alkotja, így megfelelő mennyiségű fogyasztása elengedhetetlen. Már naponta egy gyümölcs biztosítani tudja a szervezet számára szükséges napi C-vitamin mennyiség száz százalékát, de miért is állnánk meg ennyinél? A C-vitamin amellett, hogy az immunrendszer-erősítés fő támogatója, a bőrünk feszességéért és egészségéért is nagy mértékben felelős: ezáltal, ha megfelelő mennyiségű kivit fogyasztunk, sokat tehetünk a bőrünk kisimultságáért és kifogástalan állapotáért.
A C-vitamin mellett igen magas antioxidáns-tartalommal rendelkezik, amely különösen nagy segítségünk lehet a nátha, a megfázás és az influenza elleni harcban, vagy akár a megelőzésben. Mindemellett a kivi kiváló vérhígító, rendkívül magas kálium-tartalma segít a vérnyomás szabályozásában, a fáradtság tüneteinek enyhítésében, míg vas-tartalma miatt a mindennapos stressz leküzdésében lelhetünk benne megfelelő partnerre.
A fent felsorolt egytől-egyig pozitív élettani hatások után különösen meglepő lehet, hogy a kivi, több más trópusi gyümölcshöz hasonlóan bizonyos esetekben kellemetlen allergiás reakciókat válthat ki.
Ez a gyümölcs is akkor a leghatásosabb, ha nyersen fogyasztjuk: az érett, édes kivi félbevágva, kiskanállal kivájva azonnali élményt nyújt, de keverhetjük isteni zöld turmixba is: spenóttal, sóskával, petrezselyemmel, egy kis citromlével, gyömbérrel megbolondítva igazi téli vitaminbomba! A kevésbé vállalkozó szelleműek bármilyen tortát dekorálhatnak kivi szeletekkel, készíthetnek belőle vaníliás gyümölcskosárkát, vagy akár egyszerű téli gyümölcssalátát – mindenhogy frissítő, savanykás ízbombaként számíthatunk rá. Finomabbnál finomabb kivis receptekért kattintson IDE!
