Életerő az étlapon
Húsvét a nagyböjt végét jelzi, így nem meglepő, hogy az étel ezekben a napokban bőségesen jelenik meg még ott is, ahol az ünneplés nem vallási alapokra épül
A bárány kulcsszerepet kap a húsvéti asztalon. Ennek a hagyománynak, melyet a keresztények a zsidó pészah fesztiválról kölcsönöztek, több oka is van. Egyik oldalról az étel utalás az utolsó vacsorára, másik oldalról pedig megemlékezés Jézus szenvedéseiről, akire sokszor hivatkoznak „Isten bárányaként”. A vallási vonatkozások mellett természetesen vannak pusztán praktikus indokok is, mivel a bárány volt az első olyan domesztikált állat, melyet nemcsak a húsa, hanem teje és szőre miatt is tenyésztettek. Emellett a bárányhús különösen könnyen emészthető, így a böjt utáni időszakban kevésbé terheli meg a szervezetet.
A HAGYOMÁNYOSTÓL AZ INNOVATÍVIG
A bárányt számtalan módon elkészíthetjük, és mindig kihívás, hogy milyen új, kreatív recepttel lepjük meg vendégeinket. El kell azonban ismerni, hogy az újszerű megközelítések mellett a hagyományos receptek is nagyon népszerűek húsvét tájékán. Görögország csak egy példa erre. Náluk a húsvéti menü egy levessel indul, melynek neve magiritsa, és a frissen vágott bárány belsőségeiből készül. Később az egész bárányt megsütik nyárson.
VAN, AKI A HALAT MEGESZI, S VAN, AKI ELTEMETI
Halak felhasználásával különösen könnyű ételeket készíthetünk, melyek illenek a szezonhoz és nem megterhelőek a gyomornak. Sok helyütt találunk erre példát a világban. Skandináviában, ahol a húsvéti menü még a karácsonyi lakomáknál is pazarabb, sokszor szolgálnak fel lazacot. Spanyolországban szárított tőkehalat fogyasztanak. Peruban a tradicionális húsvéti leves, a Chupe de Viernes Santo halakból és tenger gyümölcseiből készül. A világ más területein ezzel ellentétben az emberek örülnek, ha újra húst láthatnak a tányérjukon és látni sem akarnak még több halat. Írország bizonyos területein így aztán minden évben egy szimbolikus heringtemetést tartanak húsvét vasárnapján.
TOJÁSOK – NEM CSAK DEKORÁCIÓS TÁRGYAK
A tojás nemcsak dekorációs tárgy, hanem egy rendkívül népszerű étel is. Svédországban a heringet tojással fogyasztják. Olaszországban tojással készül a Torta Pasqualina, a húsvéti spenótos lepény. Lengyelországban sokan alig várják már a Zureket, a tartalmas levest kolbásszal és főtt tojással. Emellett néhány országban, főleg Kelet-Európában, az emberek tojást és más ételt is visznek a templomba, hogy megszenteltessék.