A pompás gyümölcsök új életre kelnek
Emésztést segítő italként megkoronázzák az étkezést. Akár aperitifként, akár két fogás között vagy ínyenc falatok kísérőjeként, akár pedig önmagukban is maradandó élményt nyújtanak. A nemes gyümölcspárlatok széles választéka kényezteti az ínyenceket.
Gyümölcspárlatot számos bogyós gyümölcsből, almaféléből és csonthéjasból lehet készíteni. A leggyakrabban almából, körtéből, cseresznyéből, szilvából, mirabellából, sárgabarackból, birsalmából és málnából főzik ezeket. Nem minden gyümölcs egyformán jó alapanyag. Néhány bogyósgyümölcsből (például szederből, eperből és áfonyából) nehéz párlatot készíteni, mert a zamatuk hamar elillan. Minden gyümölcs esetében alapszabály, hogy csak a legszebb példányokból készül jó párlat – hibát követ el az, aki olyan gyümölcsből próbál italt főzni, amit nem tartott elég szépnek ahhoz, hogy a desszerthez felhasználja. Kizárólag jó minőségű, érett és sértetlen gyümölcsöket szabad a lepárlóba küldeni.
Hogy kerül a gyümölcs az üvegbe?
A gyümölcspárlatok két alapvető módszerrel készülnek. Az első módszert leginkább a csonthéjasoknál és az almaféléknél alkalmazzák: ennek során a gyümölcsöt megerjesztik, így a gyümölcscukor természetes úton válik alkohollá. A második – elsősorban a bogyós gyümölcsöknél használt – metódus szerint alkoholba áztatják a gyümölcsöt, hogy az átvegye az ízt. Ezután mindkét esetben a lepárlás következik, ami történhet egy vagy több lépésben is. A párlatot ezt követően legalább két évig érlelik, mialatt kialakul a végleges zamata. Az érlelés általában műanyag vagy rozsdamentes acélhordókban történik, ezért marad a gyümölcspárlatok íze tiszta. Egyes esetekben azonban fahordókat alkalmaznak, ami nem csupán a párlat ízét gazdagítja, hanem színt is ad neki. Az utolsó lépésben a párlatot vagy a több párlatból álló keveréket iható koncentrációjúra hígítják, ami rendszerint 40 százalék körüli alkoholtartalmat jelent.
Helyes tárolás – hosszú élvezet
Az egyes gyümölcsök párlatai különböző ideig őrzik meg a minőségüket. A csonthéjas gyümölcsökből készült italok több évig fogyaszthatók maradnak, az almafélék párlatai körülbelül két évig állnak el, a bogyós gyümölcsökből készült italokat pedig ajánlatos egy éven belül meginni. Az üvegeket állva kell tárolni, nem túl hideg helyiségben. A poharakat viszont célszerű betenni a fagyasztóba, mielőtt nekilátunk az ital kibontásának. A gyümölcspárlatokat hidegen a legjobb fogyasztani, ugyanis így érvényesülnek leginkább az ízek rejtett árnyalatai. A tiszta párlatokat valamivel alacsonyabb hőmérsékleten érdemes meginni, mint a sötétebbeket. Az ideális pohár kémény vagy tulipán formájú, hosszú szárú, és fölfelé keskenyedik, hogy bent tartsa a gyümölcsillatot, és minimalizálja az alkohol párolgását. Töltés után érdemes néhány percig levegőztetni az italt a tökéletes ízélmény érdekében. Ha étel mellé szolgáljuk fel, alkalmazhatjuk a boroknál is érvényes szabályt: a világos színű gyümölcsök párlatai a halakhoz és a szárnyasokhoz, a sötét gyümölcsből készült italok pedig a marhahúshoz vagy a vadhúshoz illenek.