Az ezerarcú „villányi kisburgundi”: a pinot noir

A pinot noir – a pinot blanc-nal és a pinot gris-vel, vagyis a szürkebaráttal szoros családi köteléket alkotva – Franciaországból származó szőlőfajta, ezen belül is Burgundia és Champagne környékén találkozhatunk vele a leggyakrabban.

A „noir” elnevezés feketét jelent, hiszen ez a szőlőfajta a legsötétebb színű a családból. Franciaországban a pinot noirt elsősorban pezsgő-alapnak használják, míg Magyarországon inkább vörösbort készítenek belőle.

A szőlőfajtára jellemző, hogy igen érzékeny a környezetére: leginkább a hűvös, északi lejtőket kedveli. Ennek megfelelően a nagy téli fagyokra, havazásokra, hidegekre is sokkal kevésbé érzékeny, nem úgy a szőlőtőkéket gyakran megtámadó gombafajtákra. Kifejezetten szereti a meszes- vagy vulkanikus talajtípusokat. Mivel rengeteg odafigyelést, törődést igénylő szőlőfajtáról beszélünk, ezért Magyarországon viszonylag kevés helyen, elsősorban a balatonboglári lankákon termesztik, de az utóbbi időben egyre több helyen találkozhatunk ezzel a vékony héjú, édeskés szőlőfajtával: Eger környékén, valamint Villány bortermelő vidékein is előszeretettel ültetik. Sokan eredetileg „villányi kisburgundi” néven ismerhetik, hiszen Magyarországon már a huszadik század elején sem volt ismeretlen a „borok hercegnőjeként” emlegetett kifejezetten kényes szőlőfajta.

Ahogyan már korábban is említettük, a pinot noir nem érzi jól magát akármilyen időjárási adottságokkal rendelkező területen: a hűvösebb éghajlat garancia a pinot noirban rejlő lehetőségek maximális kiaknázására, de egy mérsékelten meleg területen is izgalmas, gyümölcsös variációkra bukkanhatunk. Hamar érik, ezért különösen nagy kora tavaszi fagyveszélynek van kitéve ez a szőlőfajta, ugyanakkor egy déliesebb, mediterrán klímán nagyon gyorsan és nagyon hamar túlérnének a szemek. Mivel a pinot noir szőlőfajta kiemelkedően sok adottsággal rendelkezik, a végeredményt jelentő skála rendkívül széles.

A pinot noir már két-hároméves korára rendelkezik komoly, karakteres tulajdonságokkal: tannintartalma, kereksége, ízeinek alapstruktúrája már ekkorra kialakulóban van. Mivel hamar érik, a világosabb szín és az átlagosnál alacsonyabb tannin tartalom egyaránt jellemzőek rá. Rendkívül sok stílusban készítik világszerte: mivel egy nagy múltú szőlőfajtáról beszélünk, számos hibridjét láthattuk kialakulni az idők folyamán – emellett azt sem árt figyelmen kívül hagynunk, hogy a termőterület változatossága milyen kiemelkedő hatással van a termesztés végeredményére.

A pinot noir fellelhetősége nemzetközi vonatkozásban sem elhanyagolható: a már említett egri, villányi és balatonboglári vidékek mellett megtalálhatjuk Kaliforniában, Ausztráliában, Elzász egyes területein, valamint értelemszerűen származási helyén Champagne és Burgundia környékén is. A pinot noir ízharmóniája kifejezetten gyümölcsös: a málna, a meggy, az eper és a ribizli mellett a legkülönfélébb bogyós gyümölcsök zamatát fedezhetjük fel egy-egy pohár kellemes hőmérsékletű pinotban. Szervírozását 16-18 fokon ajánlják, tökéletes kísérője lehet egy ízletes francia sajttálnak. Amennyiben szeretünk új dolgokkal kísérletezni és a hagyományos felfogástól kissé eltérni, akkor egy palack könnyedebb pinot noirt felszolgálhatunk akár egy lazac- vagy tonhalfogás mellé is, semmiképpen sem érhet minket csalódás.